előző lap

Vízkezelési technológiákról tartottak szakmai fórumot pénteken a Kiss Ferenc Általános Iskola protokolltermében. Szakemberek osztották meg a témával kapcsolatos tudásukat, ütköztették nézeteiket.

 

Miklós Géza, a vízügyi hatóság megyei igazgatója köszöntötte a szakmai fórum vendégeit

Az esemény apropóját Miklós Géza, a Hargita Megyei Olt Vízügyi Igazgatóság Csíkszeredai Szakaszmérnöksége vezetője ismertette a jelenlevőkkel.  Amint arról a Székelyhon.ro internetes portál is beszámolt, az igazgató elmondta, településünk vízellátását  ‒ a felcsíki falvakhoz hasonlóan ‒ a Feneketlen-tó vize révén a Harvíz Rt. Által pályázati úton kiépített vezetékrendszeren keresztül biztosítják. Az elmúlt időszakban felismerték, hogy a vezetékes víz magas karbonáttartalma miatt meghibásodnak, működésképtelenné válnak egyes háztartási eszközök. Felmerült a kérdés, hogy hogyan lehetne ezt a helyzetet kiküszöbölni, így a lehetőségeket felmérve arra jutottak, hogy a Kismadaras patakán befognák a vizet, és a már kiépített vízhálózatba terelnék.

Ezt követően Korodi Attila parlamenti képviselő, volt környezetvédelmi miniszter munkája során szerzett tapasztalatait osztotta meg az ivóvizekkel kapcsolatban. Kiemelte, napjainkban két szempontot kell figyelembe venni, ha vízellátásról van szó: egyrészt, hogy jó minőségű vizet biztosítsanak a fogyasztóknak, másrészt, hogy azt megfelelő költséghatékonysággal lehessen megvalósítani. Három követendő példát is kiemelt ‒ Róma, Tunisz és München ‒, amelyek esetében a jó minőségű, megfelelő hozamú források befogása révén a városok büszkesége a fogyasztható, minőségi vezetékes víz. A rossz példákra való rámutatás után arra is felhívta a jelenlevők figyelmét, hogy mivel rövid és középtávon megoldott a település ivóvízellátása ‒ a kemény víz lágyítására ugyanis vannak megoldások ‒, ezért hosszútávú terveikbe úgy foglalják bele a saját vízhálózatot, hogy annak hozzáadott értéke is legyen.

Vass Előd, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság munkatársa többek között arról beszélt, hogy a vezetékes vizek által mindenki számára elérhető, egészséget biztosító vizet kell szolgáltatni, amely biológiailag nem káros ‒ nincs benne kórokozó baktérium, élőlény. A szakember többek között emiatt is hangsúlyozta többször bemutatója alatt, hogy a vízlelőhelyeket védeni, óvni kell. Végezetül pedig felsorolta a hálózati víz előnyeit és hátrányait, a törvény által előírt minőségi paramétereket is felsorolva.

A továbbiakban a Harvíz Rt. részéről Moldován Reinitz József projektfelelős ismertette az elmúlt években a csíki térségben végzett, ivóvíz- és szennyvízrendszerek kiépítésében, korszerűsítésében kifejtett munkájukat. Elhangzott, ennek kivitelezésére nettó mintegy 317 millió lejes beruházási keret állt a rendelkezésükre. Ebből a pénzösszegből nemcsak a közműhálózatok kiépítését tudták elvégezni, hanem jutott egy megtakarítási projektre is, amelyből a korábban kialakított rendszerekre való rácsatlakozásokat finanszírozták. A beruházásra vonatkozó konkrét adatok mellett az azzal járó technológiai fejlesztésekre és eszközbeszerzésre is kitért az illetékes. Kollégája, Ferencz Attila vegyész a kutakkal és kútvízzel kapcsolatos hasznos információkat osztott meg a jelenlevőkkel. Megtudhattuk például, hogy a kútvizek minősége szempontjából rendkívül fontos azok mélysége. Az öt méteres mélységű kutak vizének 97 százaléka emberi fogyasztásra alkalmatlan, a jó minőségű víz biztosításához legkevesebb tíz méter mélyből kell a felszínre hozni azt. A szakember hangsúlyozta, 10 cm-nél nagyobb vízszintingadozás újfent alkalmatlanná teszi a kútvizet az emberi fogyasztásra. A vegyész egy Csíkrákoson 2013-ban elvégzett vizsgálat eredményét is ismertette. Ebből kiderül, hogy 21 kútból vett vízmintából mindössze kettő olyan akadt, amely fogyasztásra alkalmas volt. A továbbiakban Ferenc Attila a Szentegyháza vízkezelő állomás esetében végzett fejlesztéseket ismertette, illetve azt, hogy ezek milyen hatással voltak az ivóvíz minőségére. A szakember azt is hangsúlyozta, hogy korábban Kismadaras patakának vizében nyomokban kimutattak higanyt, ezért a a víz befogása előtt érdemes erre vonatkozó alapos vizsgálatokat végezni.

A szakmai fórum második felében a D&G Print Line Kft. képviselői számoltak be a Kismadaras pataka vizének befogásáról készített megvalósíthatósági tanulmányban javasolt vízkezelési technológia és annak alkalmazási módjairól.  

Az utolsó előadás keretében Nacsa Mihály, a Renewal-Hungary Kft. által kifejlesztett és alkalmazott vízkezelési technológiát ismertette a jelenlevőkkel. Elmondása szerint a mai vízkezelési technológiák révén a szolgáltatók folyamatosan mérgezik a lakosságot, hiszen a felhasznált kémiai anyagok rendkívül károsak az egészségre. Kifejtette, az általa képviselt cég olyan technológiát dolgozott ki, amely a vegyszerezés teljes mellőzésén kívül a víz újraéledését szolgálja és támogatja. Ennek a folyamatnak része a vízbarát kitermelési módok támogatása, a réteggázok megóvása a vízben, a vegyszermentes felhasználás, a kutak megóvása a fertőzésektől, a víz energia vesztésének a kiküszöbölése, a sók és ásványi anyagok oldatban tartása, illetve a megfelelő elektro-mágneses rezgések biztosítása. A fórum záró részében kisebb szakmai vita alakult ki a Harvíz Rt. képviselői és Nacsa Mihály között, melynek végére a felek némileg közelítették egymáshoz a vízkeleséi technológiákkal kapcsolatos meglátásaikat. 

Szólj hozzá!